Kálmán Imre : Csárdáskirálynő

" A szerelem furcsa jószág , a szerelem egyszer súlyt.
  Ha kikerült eddig lám , most rajtam a sor , engem gyújt.
  Csitítom a szívem , hagyd el nyomban , minek ez a roppant hév ?
  S kigúnyol a szívem , jobban dobban .
  Dobogása mint egy név ."