Petőfi Sándor : János vitéz

" Ment János vitézzel a megindult gálya,
  Szélbe kapaszkodott széles vitorlája,
  De sebesebben ment János gondolatja,
  Utjában semmi sem akadályoztatta.

  János gondolatja ilyenforma vala :
  Hej Iluskám,lelkem szépséges angyala!
  Sejted-e te mostan,milyen öröm vár rád?
  Hogy hazatart kinccsel bővelkedő mátkád.

  Hazatartok én,hogy végre-valahára
  Sok küszködés után legyünk egymás párja,
  Egymás párja leszünk,boldogok,gazdagok;
  Senki fiára is többé nem szorulok."